Sa jane te ngjajshme gjuha shqipe me rumanishten ?
Albán Román
votër, votra (határozott alak) 'tűzhely', 'otthon'
vatră ua.
buzë 'vminek a pereme', 'ajak'
buză 'ajak'
këlbazë/gëlbazë 'májmétely'
călbează ua.
bredh 'fenyő'
brad ua.
===============================================
Albán
Román
pupë 'búbosbanka (Upupa epops)'
pupăză ua.
kokëzë 'kis fej', 'apró gömb'
coacăză 'ribizli'
(i, e) bardhë 'fehér'
barză 'gólya (Ciconia ciconia)'
bukuri 'szépség'
bucurie 'öröm' stb.
===============================================
Albán
Román
bishtajë 'bab-, borsóhüvely'
păstaie ua.
(i, e) motshëm/moçëm 'idős, koros'
moş 'öregember'
==============================================
Albán
Román
dhallë 'iró, savó'
zară ua.
modhull(ë) 'borsó'
mazăre ua.
brushtull(ë) 'borostyán (Hedera helix)'
brusture ua.
mugull(ë) 'rügy'
mugure ua.
mjegullë 'köd'
negură ua.
netullë 'seprű'
mătură ua.
thumbullë 'csonthéjas mag, csontár'
sâmbure ua.
vjedhull(ë) 'borz (Meles meles)'
viezure ua. stb.
==============================================
Albán
Román
avull 'pára, gőz'
abure ua.
bac 'bacsó'
baci ua.
bajgë 'trágya'
baligă ua.
baltë 'sár, mocsár'
baltă ua.
(i, e) bardhë 'fehér'
barză 'gólya'
bas(h)kë 'egy birkáról lenyírt gyapjúmennyiség'
bască ua.
berr 'ürü'
bâr! juhot hívó szó
bishtajë 'bab-, borsó hüvelye'
păstaie ua.
bredh 'fenyőfa'
brad ua.
brendë 'belsőség, zsigerek'
brânză 'juhtúró'
brez 'öv', 'tüsző'
brâu ua.
brengë in: brenga e thiut 'görvélyfű, sülyfű' (Scrophularea nodosa)
brânca porcului ua.
breshkë 'teknősbéka' ~ bretkosë 'béka'
broască 'béka'
brisk 'bicska, zsebkés'
brişcă ua.
brushtullë 'borostyán'
brustur(e) ua.
(i, e) bukur 'szép'
bucurie 'öröm'
bung 'örökzöld tölgy'
bunget 'sarjerdő'
buzë 'vminek a széle v. pereme', 'ajak'
buză 'ajak'
cjap 'kecskebak, bak'
ţap ua.
çoban 'pásztor'
cioban ua.
çok 'csőr'
cioc ua.
çukë 'csúcs, orom'
ciucă ua.
çupë 'kislány'
ciuf 'borzas, kócos'
çut 'suta, szarv nélküli (állat)'
şut ua.
dash 'kos'
daş (nyelvjárási alak) ua.
dërmoj 'összezúzok, elmorzsálok'
(a) dărâma 'lerombolok, ledöntök'
droe/drojë 'aggály, szorongás'
droaie 'csomó, nyaláb'
dru 'fa (anyag)'
druete 'faáru'
dhallë 'savó, író'
zară ua.
dhëndër (tb. geg nylvjár. dhândurë) 'vő'
dandur 'idegen' (erdélyi nyvj.)
flakë 'láng' (flakaron 'lángol, lobogva ég')
flacără 'láng'
flutur 'lepke', fluturon 'repül'
fluture 'lepke', (a) flutura 'repülni'
fshat 'falu'
sat ua.
fyell 'furulya'
fluier ua.
gardh 'fonott kerítés'
gard 'kerítés', sövény'
gardhen 'csín, fánc, ványolat'
gardină ua.
gatem 'készülődöm', gatuaj 'készítek (ételt), főzök'
gata 'kész'
gëlbazë/këlbazë 'májmétely'
gălbează ua.
gërris/gërresë 'vízmosás', 'vakarék (edény aljáról)'
gresie 'homokkő, fenőkő'
grep 'horog', 'kötőtű', 'vasvilla'
grapă 'borona'.
gropë 'gödör'
groapă ua.
grundë/krunde 'korpa'
grunz 'darab, gomoly'.
gurmaz 'nyelőcső, torok'
grumaz 'torok'
gushë 'golyva'
guşă ua.
(i, e) gjelbër 'zöld'
galben 'sárga'
gjemb 'tüske'
ghimpă 'tüske, tövis'
Gjon 'János'
ghionoaie 'kuvik' (vö. görög gciwnhV )
gjymës/gjysëm 'fél, vminek a fele'
jumătate ua.
gjysh 'apó, öregember'
ghiuj 'töpörödött vénember'
hamës 'aki eszik, evő'
hameş 'falánk'
hudhër 'fokhagyma'
leurdă 'medvehagyma (Allium ursinum)
hundë 'orr'
hudă 'lyuk, hasadék, nyílás'
kaçkavall 'sajtféleség'
caşcaval ua.
katund 'falu' (geg nyelvjárásban)
cătun 'szállás, tanya'
këpucë 'cipő'
căpută 'lábfej', 'cipőfelsőrész'
këpushë 'kullancs'
căpuşă ua.
kërcu (geg határozott alakja kërcuni) 'tuskó'
crăciun(i) 'karácsony'
kërpudhë/këpurdhë 'gomba'
ciupercă ua.
kësullë 'kucsma' ~ kaçull 'bóbita'
căciulă 'kucsma'
kodër 'erdős domb, domb'
codru 'kis erdő'
kokëzë 'kis fej, golyócska'
coacăză 'ribizli'
kopaçe 'fahasáb, tűzifa'
copac 'fa (élő)'
kopil 'fattyú, zabigyerek'
copil 'gyermek'
kulpër/kurpën 'iszalag'(Clematis vitalba)
curpen ua.
kurmoj 'feldarabolok, felvágok'
(a) se curma 'véget érni'
kursej 'megtakarítok'
(a) cruţa 'megkímélni, félretenni'
kurth(ë) 'hurok, csapda'
cursă ua.
(i, e) lehtë 'könnyű'
lete 'könnyedén'
mal 'hegy'
mal '(magas) part, mart'
(i) madh, (e) madhe 'nagy'
mare ua.
mbë, më, mbi '-on, -en, -ön'
pe ua.
magar (gomar is) 'szamár'
măgar ua.
mështekën 'nyírfa'
mesteacăn ua.
mëz (geg mâz) 'csikó'
mânz ua.
mistrec 'vad, szilaj' (derr mistrec 'vaddisznó')
mistreţ 'vaddisznó'
mjegullë 'köd, pára'
negură ua.
(i, e) mjerë 'nyomorúságos, szerencsétlen'
mărat ua.
modhull 'borsó'
mazăre 'borsó'
moshë 'életkor' - (i, e) motshëm 'koros'
moş 'öregember'
mugull 'rügy'
mugure ua.
murgash/murgjan 'sötét színű jószág', hátasló'
murg 'paripa, hátasló'
mushk 'öszvér (csődör)'
muşcoi, mâşcoi ua.
netull(ë) 'seprű'
mătură ua.
ngarkoj 'megrakok'
(a) încărca ua.
ngjesh 'megszorítok (övet)', 'dagasztok'
(a) înghesui 'összezsúfolni', ghes 'bökés'
palnjë 'juharfa'
paltin ua.
pellg 'tócsa'
bâlc ua.
përherë 'mindig, örökké'
pururea ua.
përrua (többese përrenj) 'patak'
pârâu (tb. pâraie) ua.
pickon 'megcsíp'
(a) pişca 'megcsípni'
pik 'csöpög', pikë 'csepp', 'pont, petty'
picătură 'csepp'
pikem 'összerogyok'
(a) pica 'elesni' (nyvjárási alak)
pjallmë 'lisztláng' (a legfinomabb őrlemény)
pielm ua.
pllajë 'magaslat, fennsík'
plai 'hegyi ösvény', 'hegy'
pupë 'búbosbanka'
pupăză ua.
qafë 'tarkó, nyakszirt'
ceafă ua.
ragal a szövőszék ülődeszkája'
argea ua.
rëndës 'zúza'
rânză ua.
sorrë 'varjú'
cioară ua.
stanë 'esztena'
stână ua.
shalë 'a comb belső fele', 'nyereg'
şale 'derék'.
shapi 'gyík'
şopârlă ua.
shkrep 'felvillan'
(a) scăpăra 'szikrázni'
shkrumb 'korom' (új-görög skrumoV ua.)
scrum 'hamu, salak'.
shkul 'kitépek'
(a) scula 'felemelni'
shpëlaj 'öblítek'
(a) spăla 'mosni'
shpendër 'hunyor' (Helleborus)
spânz 'hunyor'
shqer 'karmolok'
(a) zgâria ua.
shterpë 'meddő'
sterp ua.
shtrebë 'sajtkukac' ~ shtërpinj 'csúszómászók'
strepede 'sajtkukac'
shtjerre 'bárány'
ştiră ua.
shtrungë 'fekhely', 'fejőkarám'
strungă 'juhkarám'
treg 'piac, vásár'
târg 'vásár'
(i, e) tharbët 'savanyú' (tej)
sarbăd ua.
thark 'karám, rekesz' (újgörög tsarkoV)
ţarc ua.
thep 'karó, cövek'
ţeapă ua.
thërrime 'morzsa, morzsalék'
fărâmă ua.
thumb 'fullánk', 'tövis, ágcsonk'
ciump 'csonk'
thumbull(ë) 'csontár, csonthéjas mag'
sâmbure ua.
udhos 'orda'
urdă ua.
vatër/votër 'tűzhely', 'otthon'
vatră ua.
vetul/ftujë 'egy-két éves nőstény gida'
vătui 'kecskegida'
vjedhull 'borz'
viezure ua.
zanë 'tündér'
zână ua.
============================================
http://mek.oszk.hu/03500/03577/html/index.htm
Përgjigju Duke Cituar
Krijoni Kontakt